15 000 fős kistérségünk kilenc települése – Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján és Tiszavalk – 2004. január 1. óta működik együtt a különféle fejlesztési feladatok megvalósításában. A történelmi múlt, valamint a természeti, gazdasági és kulturális adottságok mellett közös a jövőképünk: ember és táj fenntartható együttélésére, egyéni és közösségi képességek továbbfejlesztésére törekszünk.
A kistérséget keletről határoló Tisza folyó az itt élők önazonosságának meghatározója, elsősorban Tisza-menti emberekként tekintünk magukra. Térségünk kiemelkedő természeti adottsága még a Bükki Nemzeti Park oltalma alá tartozó Borsodi Mezőség, amelyet csak Kis-Hortobágyként emlegetünk. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet ritkaságai főleg az állatvilágból kerülnek ki: különféle lepkék – nagy szikibagoly –, halak – nyurgaponty, csík, compó – és a madárvilág – túzok, parlagi sas, kékvércse, szalakóta.
Térségünk déli pereme a Tisza-tóhoz kapcsolódik, amelyet a parton galériaerdők kísérnek. A Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott "Világörökség része" megtisztelő címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak.
Őseink élete évszázadokon keresztül az ártéri gazdálkodásra alapult, amelynek nyomait még mindig felfedezhetjük. A Tisza szabályozása előtti vadregényes, árvízjárta területeket leginkább csónakról érdemes felfedezni. Az extenzív állattartás hagyományai mindmáig erősek a Borsodi Mezőség területén, ha nem vigyázunk, könnyen szarvasmarha csordákra és juhnyájakra bukkanhatunk.
Térségünkben még tevékenyek a tradicionális kézműves foglalkozásokat (fazekasság, vesszőfonás, gyékénykötés, fafaragás) magas szinten művelő mesteremberek, akik szeretettel és kötődéssel beszélnek településükről, és jóleső érzéssel emlékeznek a múltra. A mezőcsáti Miska-kancsók és a madaras-virágos pálinkás butéliák a helyi fazekasság fontos termékei voltak.
A kistérség Tisza-menti településein dolgozó halászmesterek a régi pákász hagyományokat és az új halászati módszereket ötvözik munkájukban.
Az épített kincseink között találhatjuk a Mezőcsáti református templom kézzel festett fakazettás mennyezetet, az ároktői és tiszatarjáni tájházakat, a mezőcsáti zsinagógát, a geleji pincefalut, és a kopjaköves temetőt.
A horgászat kedvelői jó fogásokra lelhetnek a tiszatarjáni, a mezőcsáti és az ároktői horgásztavaknál, valamint a szajlai Holt-Tiszán Tiszabábolnánál. Lovaglással is eltölthetjük az időt a Mezőcsáti Lovas Napokon, vagy a tiszavalki lovaglóudvarban, valamint Igrici és Tiszakeszi településein. A teljes kikapcsolódáshoz a mezőcsáti Termálfürdőt is meglátogathatjuk.
Az ízletes tiszai halételek, a mezőségi vadételek és a különféle gyümölcspálinkák csak egy szűk szegmensét képezik a helyi étel-és italspecialitások kínálatának.
A településeken kialakult hagyományai vannak a falunapoknak és a hagyományteremtő fesztiváloknak, mint például a Szevasz Nyár (Tiszabábolna), a Csáti Nyár (Mezőcsát), a Tiszakeszi Bográcsfesztivál, a Horváth Pista emléknap (Tiszakeszi), a Vesszős Napok (Tiszadorogma), a Csörsz Napok (Ároktő), vagy akár a Mezőcsáti Kistérségi Helyi termékfesztivál.
A kistérség északi pereménél haladó M3-as autópálya révén a térség könnyen megközelíthető közúton. Kompjárat működik Tiszadorogma és Egyek, valamint Ároktő és Tiszacsege között.
Hosszú éveken át tartó közösségfejlesztő munka eredményeként működik 2006. óta a Mezőcsáti Kistérség Közösségi Munkásainak Egyesülete, amely a települések közötti kulturális és közösségi együttműködések fő motorja.
A kistérség településeinek híres szülöttei között találjuk az Ároktőn született és Mezőcsáton eltemetett orvos, afrika-kutató, vadász Mészáros Kálmánt. Gelejen született Geleji Katona István erdélyi református püspök, Igricin töltötte gyermekéveit Tompa Mihály költő. Mezőcsáton született Kiss József költő, A Hét című folyóirat megalapítója, és itt alkotott Egressy Béni költő, műfordító és zeneszerző. Tiszakeszin született Horváth Pista magyar nóta énekes és Harsányi Gy. Lajos festőművész. Tiszatarjánban élt egy ideig Édes Gergely költő és lelkész.
A kistérséget keletről határoló Tisza folyó az itt élők önazonosságának meghatározója, elsősorban Tisza-menti emberekként tekintünk magukra. Térségünk kiemelkedő természeti adottsága még a Bükki Nemzeti Park oltalma alá tartozó Borsodi Mezőség, amelyet csak Kis-Hortobágyként emlegetünk. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet ritkaságai főleg az állatvilágból kerülnek ki: különféle lepkék – nagy szikibagoly –, halak – nyurgaponty, csík, compó – és a madárvilág – túzok, parlagi sas, kékvércse, szalakóta.
Térségünk déli pereme a Tisza-tóhoz kapcsolódik, amelyet a parton galériaerdők kísérnek. A Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott "Világörökség része" megtisztelő címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak.
Őseink élete évszázadokon keresztül az ártéri gazdálkodásra alapult, amelynek nyomait még mindig felfedezhetjük. A Tisza szabályozása előtti vadregényes, árvízjárta területeket leginkább csónakról érdemes felfedezni. Az extenzív állattartás hagyományai mindmáig erősek a Borsodi Mezőség területén, ha nem vigyázunk, könnyen szarvasmarha csordákra és juhnyájakra bukkanhatunk.
Térségünkben még tevékenyek a tradicionális kézműves foglalkozásokat (fazekasság, vesszőfonás, gyékénykötés, fafaragás) magas szinten művelő mesteremberek, akik szeretettel és kötődéssel beszélnek településükről, és jóleső érzéssel emlékeznek a múltra. A mezőcsáti Miska-kancsók és a madaras-virágos pálinkás butéliák a helyi fazekasság fontos termékei voltak.
A kistérség Tisza-menti településein dolgozó halászmesterek a régi pákász hagyományokat és az új halászati módszereket ötvözik munkájukban.
Az épített kincseink között találhatjuk a Mezőcsáti református templom kézzel festett fakazettás mennyezetet, az ároktői és tiszatarjáni tájházakat, a mezőcsáti zsinagógát, a geleji pincefalut, és a kopjaköves temetőt.
A horgászat kedvelői jó fogásokra lelhetnek a tiszatarjáni, a mezőcsáti és az ároktői horgásztavaknál, valamint a szajlai Holt-Tiszán Tiszabábolnánál. Lovaglással is eltölthetjük az időt a Mezőcsáti Lovas Napokon, vagy a tiszavalki lovaglóudvarban, valamint Igrici és Tiszakeszi településein. A teljes kikapcsolódáshoz a mezőcsáti Termálfürdőt is meglátogathatjuk.
Az ízletes tiszai halételek, a mezőségi vadételek és a különféle gyümölcspálinkák csak egy szűk szegmensét képezik a helyi étel-és italspecialitások kínálatának.
A településeken kialakult hagyományai vannak a falunapoknak és a hagyományteremtő fesztiváloknak, mint például a Szevasz Nyár (Tiszabábolna), a Csáti Nyár (Mezőcsát), a Tiszakeszi Bográcsfesztivál, a Horváth Pista emléknap (Tiszakeszi), a Vesszős Napok (Tiszadorogma), a Csörsz Napok (Ároktő), vagy akár a Mezőcsáti Kistérségi Helyi termékfesztivál.
A kistérség északi pereménél haladó M3-as autópálya révén a térség könnyen megközelíthető közúton. Kompjárat működik Tiszadorogma és Egyek, valamint Ároktő és Tiszacsege között.
Hosszú éveken át tartó közösségfejlesztő munka eredményeként működik 2006. óta a Mezőcsáti Kistérség Közösségi Munkásainak Egyesülete, amely a települések közötti kulturális és közösségi együttműködések fő motorja.
A kistérség településeinek híres szülöttei között találjuk az Ároktőn született és Mezőcsáton eltemetett orvos, afrika-kutató, vadász Mészáros Kálmánt. Gelejen született Geleji Katona István erdélyi református püspök, Igricin töltötte gyermekéveit Tompa Mihály költő. Mezőcsáton született Kiss József költő, A Hét című folyóirat megalapítója, és itt alkotott Egressy Béni költő, műfordító és zeneszerző. Tiszakeszin született Horváth Pista magyar nóta énekes és Harsányi Gy. Lajos festőművész. Tiszatarjánban élt egy ideig Édes Gergely költő és lelkész.
Erdeiné Csepregi Erzsébet köszönőlevelét közöljük ezennel, egy élménydús Tiszadorogmai táborozás beszámolójával.
Szinte hihetetlen: idén már ötödször rendezte meg a Mezőcsáti Kistérség Közösségi Munkásainak Egyesülete a Kistérségi Termékfesztivált.
Tiszakeszin jártunk. Október 6-án kis csapatunkkal, számszerűsítve 14 emberrel, elindultunk kedves fővárosunkból és egy-két megálló után meg is érkeztünk tevékenységünk helyszínére, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Tiszakeszire.